A Színes dallamok hangszerekre 1. és 2. kötetét a megjelenésük óta kivétel nélkül minden, zongorázni kezdő, óvodás és kisiskolás növendékem tanítása során használom. A kezdő zongoristáim kottarepertoárjának kihagyhatatlan részét képezi mindkét kötet. A szerző formai és tartalmi tekintetben egyaránt gyermekbarát módon szerkesztette meg a kottát, amiért szívesen veszi kézbe növendék és tanár egyaránt.
Az első és nagyon fontos dolog, hogy a kiadvány oldalai fektetett elrendezésűek , így a kicsiknek nem kell – nyakukat megfeszítve – fölfelé nézniük, hanem kényelmesen, szemmagasságban követhetik a kottát. A második előnye, hogy a vonalrendszer, a kottafejek, a betűk a hagyományosnál jóval nagyobb méretűek. Ez nemcsak a legkisebb gyerekeknek, hanem a figyelemzavarral küzdő növendékeknek is óriási segítséget nyújt abban, hogy jól lássák a hangok helyét, pontosabban tudjanak kottát olvasni. További előnye, hogy jól átláthatóak az oldalak, nincsenek telezsúfolva felesleges információkkal. Egy fektetett oldalon csak egy dal van lekottázva, legfeljebb két sorban. Az egyéb grafikai elemek a szemnek könnyedén olvashatóak és értelmezhetőek, következetesen azonos helyen vannak elrendezve minden oldalon. Amit még nagyra értékelek, hogy a dalokhoz kapcsolódó kedves rajzok egyáltalán nem lógnak bele a kotta területére, melynek köszönhetően a növendék abszolút a kotta olvasására tud koncentrálni.
A Színes dallamok hangszerekre kötetei elsősorban magyar gyermekdalokat, és népdalokat tartalmaznak. Már önmagában ez is elég indok arra, hogy tanítsunk ezekből a kottákból, hiszen a ma felnövekvő generáció – sajnálatos módon – egyre kevésbé ismeri népdalainkat. Sőt, az általunk slágerként számon tartott, elvileg közismert gyermek- és népdalokat sok esetben nekünk, hangszeres tanároknak kell megismertetnünk a gyerekekkel az órákon. A több mint 100 dal között találkozunk Kodály, illetve Gryllus Vilmos jól ismert és a gyerekek által kedvelt dalaival is.
Minden egyes dal violinkulcsban van lekottázva, nagy méretű, színes kottafejekkel, egy sorban legfeljebb 4 ütemnyi zenei anyaggal. A sorok szerkesztésénél a szerző abszolút igazodott a dalok formai tagolásához, melynek köszönhetően egyértelműen szembetűnik a zenei kérdések és válaszok szimmetriája. A kottaolvasást segítendő a jobb felső sarokban minden egyes dalnál megjelenik a billentyűzet grafikája, melyen be van színezve a dalban előforduló hangoknak megfelelő billentyű, illetve fölé van írva a nevük. A kotta a legegyszerűbb, két hangon mozgó dalokkal indít. Az első kötet csak nyolcadokat, negyedeket, illetve szüneteket használ, a kötet vége felé megjelenik a szinkópa.
Nagyon örülök, hogy már a hatodik dal végén, a szöveghez hűen igazodva találkozunk a magányos nyolcad értékkel és a nyolcad szünettel, ugyanis nagyon fontosnak tartom, hogy a növendékek minél hamar megismerkedjenek a zászlós nyolcad látványával és hangzásával, és tudatosodjon bennük, hogy a nyolcadok nem mindig párban járnak gerendával a fejük felett. A második kötetben már találkozunk félkottákkal, valamint pontozott negyedekkel.
Én az első – két, ill. három hangot használó – dalokat váltott kézzel szoktam játszatni a növendékeimmel, alapbillentéssel. A négy-öt hangot használó dalokat pedig a növendék tudásszintjéhez igazítom. Az egészen kicsi, kezdő növendékekkel egy ujjal, alapbillentéssel, a nagyobbakkal pedig pentachord ujjrenddel játszatom végig a dalokat legato, és staccato játékmódot is alkalmazva. A dalokat –a violinkulcstól függetlenül – mindkét kézzel végigjátsszuk.
A kötetek kiemelendő érdeme, hogy minden dalhoz találunk kíséretet. Úgy gondolom, hogy egy kisgyermek zenei tanulmányaink első pillanatától kezdve elengedhetetlen az együttjátszás, a kamarázás élményének megléte, mert a közös zenélés olyan élvezetet nyújt a gyermeknek, hogy az garantáltan inspirálni fogja őt a tanulásban, gyakorlásban.
Végezetül megemlítek egy abszolút gyerekcentrikus, játékos elemet, mely szintén nagyon motiválóan hat a gyerekekre. Minden oldalon rejtőzik egy kis katica, hol a rajzokban, hol a violinkulcsban, hol egy kottafej hasában, hol a billentyűzet grafikájában. Kisebb növendékeim élvezettel mutatják, hogy hol bújt el a katica és alig várják a következő dalt, hogy ott is megkereshessék őt. Van olyan növendékem, akivel versenyt rendezünk, ki találja meg hamarabb a katicát a képen. Általában én veszítek. Ez a kis játék nagyon is hasznos, hiszen fókuszálásra tanít, gyorsaságra ösztönöz és mindemellett még élvezetet is nyújt a diáknak és tanárának egyaránt.
szabadúszó zongoratanár és zenei ötletgyáros. Diplomáját Magyarországon szerezte, de élete egyik meghatározó részévé vált a finn Sibelius Akadémián töltött élményekkel teli időszak. Több kamara formációnak volt a tagja: vonósokkal és zongora négykezes kamarapartnerekkel is koncertezett. 2000 óta a világ minden tájáról, rengeteg tanítvány zenei fejlődésének lehetett a részese. Hitvallása, hogy az álmok megvalósítása legalább olyan fontos feladat, mint az, hogy a növendékeknek élményt szerezzünk a zenetanulás által. Ez a gondolat szövi át minden munkáját.
